Jogi tanácsadás

A BIM eljárás olyan technológiák és folyamatok összessége, amelyek lehetővé teszik egy épület létrehozásában vagy üzemeltetésében érdekelt szakemberek virtuális térben történő, automatizált együttműködését. Míg a hazai ágazati szereplők jelenleg alig, mindössze 8%-ban használják ki a BIM lehetőségeit, ez a szám a jogszabályváltozások, és megrendelői igények változásával a következő években rohamosan nőni fog, így aki most lép, számottevő versenyelőnyre tehet szert az ágazat többi szereplőjével szemben. A BIM-nek azonban számos olyan jogi vonatkozása is van, melyek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a BIM-től várt hatékonyság emelkedés eléréséhez. A sikeres BIM projekt ilyen kulcseleme például a szellemi-tulajdonjogok megfelelő rendezése, az adatkezelési kérdések tisztázása, illetve egy megfelelően szerkesztett, BIM-et tartalmazó szerződési keretrendszer kialakítása, mely már a szerződéskötés előtt rendezi a BIM-mel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, különösen hogy:

– Mire legyen alkalmas a modell?

– Milyen követelményeknek, elvárásoknak kell a modellnek megfelelnie?

– Kinek a kötelessége a modell elkészítése?

– Milyen módon a leghatékonyabb megoldani a szakágak közötti együttműködést?

– Milyen kihatással van a projekt ütemezésére a BIM alkalmazása?

– Hogyan alakulnak a felek felelősségi körei a BIM kapcsán?

A későbbi jogviták elkerülése érdekében létfontosságú, hogy a projekt résztvevői már szerződéskötés előtt kiemelt figyelmet fordítsanak az ilyen jellegű kérdések megfelelő rendezésére. Ezért egyedi igényekre szabott szerződéses koncepcióinkkal azon dolgozunk, hogy cége a jogi viták helyett a valódi értékteremtésre koncentrálhasson!

Néhány jellemző szakmai témakör, mely kapcsán komoly előnyt jelenthet a projekt megfelelő jogi tervezése:

1
Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az ügyfél a társtervezőkkel kötött szerződésben annyit rögzít, hogy ‘BIM’ vagy ‘BIM Level 2’-t használjanak a projekthez. Mivel A BIM definíciójának értelmezése mindenki számára eltérő, ezért nem elegendő annyit kérni, hogy legyen BIM. Megfelelően szabályozni kell a tényleges követelményeket, így minden fél számára egyértelmű és kiszámítható feltételrendszert teremtve.

Egy másik gyakori kérdés a szerkeszthető modellre vonatkozó használati engedélyek tisztázása. Azon konkrét kérdéseket mindenképp szükséges rendezni, hogy például a megbízó felhasználhatja-e a modellt változtatások esetén, továbbadhatja-e más tervezőknek korszerűsítési projekthez vagy az engedély csak arra jogosítja, hogy a natív információkat felhasználja a vagyongazdálkodás során?

2
3

Végül, sok esetben nélkülözhetetlen a projekt kezdete előtt a megbízó igényeinek pontos felmérése és ezek megfelelő, szerződéses formában való rögzítése. Ennek keretében különösen fontos, hogy

  • rendelkezik-e a megbízó szabványos BIM folyamatokkal, amelyeket teljesíteni kell?
  • kinek van személyes felelőssége a BIM folyamat irányításáért és koordinálásáért?
  • milyen BIM teljesítési célokat vár el a megbízó?
  • van-e a megbízónak hozzáférési joga a BIM-ben tárolt adatokhoz a szerződés felmondása esetén?