English 
Hungarian 
A BIM nem pusztán az építőipar technológiai aspektusaira van hatással. Fontos jogi szempontokat is mérlegelni kell, amikor a vállalkozásunk ebben az új, digitális modellben dolgozik.
Az építőipar digitális reformjaként ismert BIM (Building Information Modeling, magyarul Épületinformációs Modellezés) egy üzleti szemlélet és eljárás. Röviden: az építőipari projektek teljes átültetése a digitalizációba, hogy az első vonaltól az utolsó tégláig, minden adat pontosan látható és visszakövethető legyen. Bonyolultabban pedig:
olyan technológiák és folyamatok összessége, amelyek lehetővé teszik bármely építmény létrehozásában vagy üzemeltetésében érdekelt szakemberek virtuális térben történő, automatizált együttműködését és információátadását, illetve a releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését.
A BIM-modell előállításának folyamata sok tekintetben megegyezik a 3D-modellek elkészítésével, de azoknál mégis jóval többről van szó. Kiegészül ugyanis az elemek megbízható információtartalmának feltöltésével, – így tudósítja a szakembereket például az anyagminőségről, színről, egységárról, mennyiségi egységről, mennyiségről, építési ütemről, klasszifikálásáról. Mindezt a meghatározott modellezési módszerek és szabályok együttes alkalmazásával.
De mire jó a BIM tulajdonképpen?
A BIM segítségével tehát egy a széleskörű adatbázis jön létre. Ezen szélesebb információhalmaz segítségével a beruházás automatikusan, kisebb ráfordítással, pontosabban, illetve gyorsabban megvalósítható. A beruházás folyamata közbeni változások esetén a végeredmény hatékonyabban újra előállítható, vagy párhuzamosan több alternatíva is megvizsgálható; legyen szó bármely, az adott épület megvalósításával
kapcsolatba hozható tevékenységről, akár a tervkészítésről, a kivitelezés-szervezésről, a költségvetés-készítésről, az üzemeltetésről vagy egyéb tevékenységekről. Ez a közös információmenedzsment-folyamat bármilyen méretű és összetettségű létesítmény és építési projekt során alkalmazható.
Nem haladsz a korral? A hátrány majd rákényszerít!
A BIM modell tehát egy egységes virtuális térben, egyben tartalmaz minden adatot a létesítményről, amelyhez egyszerre fér hozzá a tervező, kivitelező, üzemeltető, építtető/megrendelő és a hatóság. További előnye, hogy az ütközésvizsgálatokkal kiküszöbölhetők a tervezési hibák, és a költségek felmérése is elkészülhet már a tervezési fázisban. Bizony:
a BIM használatát nélkülöző projektekben a költségértékelés jellemzően későbbi szakaszban készül csak el, továbbá a hibák és az általuk kikényszerített módosítások többnyire már csak a kivitelezés szakaszában derülnek ki.
Ez jelentős költségnövekedést és időbeli csúszást okoz. Az innovációból akkor profitálhatunk a legtöbbet, ha a lehető leghamarabb adaptálódunk az új technológiákhoz. Mivel a hazai építőipar az európai átlaghoz képest viszonylagos elmaradásban van, érdemes minél hamarabb implementálnunk a BIM-megoldásokat. Aki lemarad, azt előbb-utóbb az állami szabályozás kényszeríti rá a váltásra.
A BIM bevezetés Magyarországon
Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: „Beruházási törvény”) 2023. november 7. napján lépett hatályba. A jogszabály célja, hogy újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig – különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére. A Beruházási törvényt kell alkalmazni minden olyan építési beruházásra (ideértve az előkészítést és a megvalósítást is), amely 50%-ot meghaladó mértékben állami vagy európai uniós forrásból valósul meg. Az egyik legfontosabb újítása mégis a szoftveren keresztül történő épülettervezési módszertan, vagyis a fentebb tárgyalt BIM bevezetése. Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a BIM alkalmazását, amelynek bevezetése azonban jelenleg komoly kihívást jelent aszakma számára.
Rövid türelmi idő leteltével a 2023. december 31. napját követően megkezdett állami építési beruházásokra már kötelező alkalmazni a BIM-re vonatkozó rendelkezéseket.
Ugyanakkor azok a részletszabályok, technikai rendelkezések, klasszifikációs rendszerek még nem kerültek kidolgozásra, amelyek alapján beruházási költségbecslést lehet készíteni, és amelyek megteremtik egy adott piacon a közös nyelvet és keretet az építőipari információk kezeléséhez, osztályozásához, rendszerezéséhez és további felhasználásához az épület teljes életciklusára vetítve. A magyar AEC (építészeti, mérnöki és építőipari) piac az állami BIM szabályozásra vár, hogy felgyorsulhasson a digitalizáció. A rendszer tehát még jelenleg is kidolgozás alatt van.
Menjünk bele a BIM jogi vonatkozásainak részleteibe!
A BIM-alapú eljárások nem különülnek el a tervezési folyamatoktól, hanem azok részeként, az előre meghatározott céloknak megfelelően segítenek a döntéshozatalban és a tervek elkészítésében. A BIM–ben való tervezés akkor biztosítja a fenti előnyöket, ha a szerződéses keretek között szabályozásra kerülnek a tényleges követelmények, így minden fél számára egyértelmű és kiszámítható feltételrendszer érvényesül. Ennek kapcsán nemzetközi (ISO 19650) és magyar szabványokat (MSZ EN ISO 19650- 1:2019, 2: 2019, 3: 2020) is elfogadtak már, amelyek leírnak egy optimális folyamatot. Bár ezek nem kötelezőek, alkalmazásukkal megteremthetők azok a keretek, amelyek a felek számára kölcsönös kiszámíthatóságot, jogbiztonságot eredményeznek. Tehát érdemes egy olyan szerződéses keretrendszert kialakítani, amely a szabványokban foglalt folyamatokat lefedi. Magyarországon jelenleg a BIM módszertan és ennek jogi leképeződése is gyerekcipőben jár még a gyakorlatban. Ugyanakkor a piaci várakozások, és mindenekelőtt a Beruházási törvény miatt (amely a közbeszerzéseknél kötelezővé teszi a BIM használatát) ez a helyzet feltehetően a közeljövőben nagymértékben meg fog változni. Azok tehát, akik már most megkezdik a BIM szerinti jogi eljárások kialakítását és implementálását, komoly versenyelőnyre tehetnek szert a következő években, ugyanis a BIM hatékony alkalmazása elképzelhetetlen a vonatkozó jogi keretek pontos kialakítása nélkül.
Hogy is néznek ki a „BIM szerződéses sarokkövei”
A BIM-ben való tervezés megfelelő jogi kereteinek kialakítása érdekében magában a tervezési szerződésben szükséges rendezni olyan témaköröket, mint a közös adatkörnyezet (CDE) létrehozására és használatára vonatkozó rendelkezések, a kapcsolódó felhasználói szintek, és jogosultságok szabályozása vagy a speciális felelősségbiztosításra vonatkozó kötelezettségvállalás. A tervezési szerződések főszövegének tartalmi megújítása mellett addicionális BIM-specifikus jogi dokumentumok elkészítése is szükséges, különösen az alábbiak szerint:
A) EIR (Exchange Information Requirements – információ cserére vonatkozó követelmények)
Az EIR meghatározza, hogy a megrendelő mit szeretne csinálni, mire akarja a projekt során a BIM-modellt használni, ehhez milyen modelleket szükséges elkészíteni az egyes fázisokban, meghatározva azok részletezettségi szintjét és a hozzájuk tartozó követelményeket. A Megrendelő az egyes projektfázisokban az EIR követelményeit megvizsgálva dönti el, hogy teljesültek-e az általa megfogalmazott célok, így átléphet-e a projekt a következő fázisba. Ezek az előre definiált mérföldkövek megadják az egyes projektszakaszok zárását és a következő szakaszok kezdetét. A későbbiekben minden további szerződéses dokumentum hivatkozási alapját az EIR képezi.
B) SOW (Scope of Work – a feladatok tárgyi hatályának meghatározása)
A SOW klasszifikációs rendszerbe soroltan definiálja részletesen az adott projektben modellezendő modellelemeket, illetve azok információtartalmát a LOD-szintek segítségével. Az egyes projektfázisok teljesítéséhez külön SOW táblázat készítése szükséges, mely összhangban áll az adott BIM-felhasználási móddal.
C) BEP (BIM Execution Plan – BIM végrehajtási terv)
Egy adott projekt BIM-munkarészekkel kapcsolatos vállalásait és előírásait definiálja az EIR alapján. Meghatározza a teljesítés pontos részeit és ütemezését, megjelöli a teljesítéshez köthető felelősöket. A BEP-dokumentációt a tervezés-modellezés feladatát ellátó fővállalkozó készíti. A BEP elkészíthető tervezési szerződés megkötése előtt és után is, attól függően, hogy a BIM-alapú folyamatok igénye a projekt mely fázisában merül fel. Mindkét esetben a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. Fő pontjai különösen:
- célok és felhasználás – meghatározza a BIM-modell célját és későbbi felhasználását (BIM-alkalmazási területek)
- a projektben alkalmazott szabvány(ok) felsorolása
- szoftverek – meghatározza a BIM-modellek előállításához és ellenőrzéséhez szükséges szoftvereket, azok pontos verziószámát, valamint kitér a szakágak közötti együttműködés szabályaira
- felelősök: meghatározza a projekt vezetőit, a munkaköröket és a felelősségi szinteket
- megvalósítandó projektfeladatok: meghatározza az átadandó munkarészeket és formátumukat, valamint az adatcsere-folyamatokat
- projektjellemzők: épületek száma, mérete, elhelyezkedése, feladatok elosztása és az ütemezése
- közös koordináta-rendszer: meghatározza a BIM-projekt közös koordináta-rendszerének origóját
- adatszegregáció: meghatározza a modellszervezési struktúráját, így megállapítva a több szakág általi vagy több felhasználó általi hozzáférhetőséget; fázisokra bontva.
- a BIM-adatok tulajdonjogát is definiálja
- ellenőrzés – meghatározza a tervdokumentáció és a BIM-modell ellenőrzési folyamatait
- adatcsere: leírja a kommunikációs protokollokat, formátumokat
- projekt-felülvizsgálati időpontok: a felülvizsgálati és ellenőrzési dátumok meghatározása az összes belső, illetve külső résztvevőre vonatkoztatva.
D) BIM Protokoll
A BIM protokoll egy adott projekt minden szereplőjére kötelező hatályú iránymutatás, olyan kvázi „szabályzat”, amely biztosítja, hogy ugyanazon követelmények, elvárások, alapelvek mentén történjen a különböző szerződő felek teljesítése, egymással történő kommunikációja – elősegítve a minőségi teljesítést. A protokollban rögzíthető a projekt célja és követelményei, az egyes érdekelt felek szerepe és feladatai, a betartandó modellezési szabványok, a minőségellenőrzési követelmények és a módosítások kezelése a projekt során. A BIM-protokoll leírja a projekt egyes fázisainak sajátos követelményeit is, például a használandó szoftvereket, a különböző érdekelt felek közötti csereformátumokat, az információszintet és a szükséges részletesség szintjét. Egy jó BIM-protokoll nagyban megkönnyíti a különböző érdekelt felek közötti együttműködést, ami nem csak időt, hanem komoly volumenben költséget is megtakaríthat az egész projekt során.
A BIM előnye megkérdőjelezhetetlen
A BIM hozzáadott értéke a hagyományos módszerekhez képest egyértelmű. Ahhoz, hogy általánosan elterjedjen szükséges az infrastruktúra (szoftver) fejlesztése, a BIM-hez értő szakértők képzése és nem utolsó sorban a folyamatok pontos jogi leképezése is. Jóllehet a BIM alkalmazására vonatkozó kötelező rendelkezések az állami szférában megvalósuló beruházásokat érintik, feltételezhetően a részletszabályok, technikai előfeltételek megteremtését követően a BIM alkalmazása a magánszférába is be fog törni. A kezdeti fázisban ugyan az új BIM módszer bevezetése extra befektetési költségekkel párosul, úgy mint a technológiai platform, benne a hardver, hálózat, tárhely- és felhőkapacitás, szoftver beszerzése, továbbá a képzések költsége, amihez hozzájön a projektmenedzsment átalakítása, a meglévő munkafolyamatokban jelentkező problémák kezelése, a csoportfolyamatok megváltoztatása, akár új szakemberek alkalmazása.
Ugyanakkor a BIM bevezetése olyan előnyökkel párosul, mint a fel nem használt anyagok és a hulladék csökkenése, a tervezési minőség javulása, új ügyfelek megszerzésének lehetőség, az üzleti modell bővítése, és nem utolsó sorban a projekt pénzügyi kockázatainak csökkenése.
Összességében tehát az előnyök közép és hosszútávon várhatóan messze túlszárnyalják az esetleges hátrányokat, kezdeti nehézségeket. Ezen érvek mentén egy sikeres BIM projekt nélkülözhetetlen eleme a részletesen kidolgozott és letárgyalt, BIM-specifikus szerződéses struktúra megléte.
